Csuklós Busz Férőhely
A Modulo Medio Electric az Evopro cégcsoporthoz tartozó MABI-Bus Kft. [2] elektromos meghajtású és moduláris felépítésű autóbusza. A busz az első magyar fejlesztésű és magyar gyártmányú elektromos autóbusz. 2016 tavaszán 20, a BKV tulajdonában álló Modulo Medio Electric tesztelését kezdték meg Budapesten. A Modulo Medio Electric (a BKK FUTÁR rendszerében Modulo Medio C68E néven szerepel) 2016. április 30-ától a 16A, és a 116-os, május 15-étől a 191-es, június 4-étől a 15-ös, a 115-ös, a 39-es és a 102-es vonalon teljesítenek szolgálatot, illetve az esti órákban, és hétvégén a 128-as vonalán is besegítenek. [3] [4] [5] [6] [7] [8] Története [ szerkesztés] A busz prototípusát 2014-ben mutatták be. [9] A magyar mérnökök által kifejlesztett buszban 57 százalékos a magyar értékhányad. A 2016 áprilisában Budapesten forgalomba állított járművek vázán másfél év múlva repedések jelentkeztek a futóművek bekötési pontjainál. [10] 2018 júniusában a BKV törölte az egyik buszt állományából. [11] Felépítése [ szerkesztés] A Modulo buszcsalád felépítése moduláris, azaz egymáshoz illeszthető, variálható szelvényekből áll.
Csuklós busz, amit gyakran emlegetünk - MaNDA
Ezt nyilván a maga gyártó is érzi, hiszen a kiadott sajtóanyagban sietve hangsúlyozzák, hogy a tervek szerint még az idén újgenerációs NMC akkumulátorok használatára állnak át. Ebből ugyanúgy 10 és 12 modulos változatokat lehet majd rendelni, mint a korábbiból, viszont a maximálisan elérhető normál lítium-ion akkukapacitás 396 kWh-ra nő, ami értelemszerűen pozitív hatással lesz a hatósugárra is. Az eCitaro sorozat ezen kívül várhatóan 2020 második felétől opcióként nagy energiasűrűségű és élettartamú szilárdtest (lítium-polimer) akkumulátorokkal is rendelhető lesz. Itt a csúcsverzió 7 akkumodullal rendelkezik majd, ami összesen 441 kWh energia tárolását teszi lehetővé, biztosítva az egész napos zavartalan üzemet. Jelen állás szerint 2022-ben piacra kerül a hidrogén üzemanyagcellás hatótáv-növelővel ellátott változat is – az ez irányú fejlesztéseknek a jövőben további lendületet adhat a Volvo haszongépjárműves részlegével nemrég tető alá hozott együttműködés. Fotók: Daimler Buses Related Articles
- Nyuszis túrós pogácsa
- 76 busz
- Balea szőkítő spray lotion
- Reptéri busz
- Can busz
- Hogyan neveld a tűzesőt: A-tól Z-ig minden, amit tudnod kell
- 735 busz
- Dióból készült állatfigurák - KREATÍV SZAKKÖR
- Infogroup - Az Év Irodája 2019
- Formula magyar nagydíj
Busz szimulátor
Magyarországon gyártották a világ csuklós buszainak kétharmadát, 1993-ban itt futott ki a gyárkapun ebből a típusból a kétszázezredik példány. A volt szocialista országok útjain még ma sem ritka a szögletes Ikarus, főleg a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió vásárolt igen nagy mennyiségben belőlük. Ez a vásárlás némelykor természetesen különleges formát öltött, például a klasszikus cserekereskedelem is megjelent, az oroszok egy Ikarusért húsz-huszonöt Ladát adtak. A magyar főváros tömegközlekedését és Budapest arculatát meghatározó csuklós autóbuszok tehát többek között arra is emlékeztetnek, hogy a magyar mérnökök tehetsége, a nagyüzemi termelési technológiák kialakítása és a magyar műszaki műveltség, munkafegyelem még a szocializmus viszonyai között is büszkeségre méltán okot adó nagy teljesítményeket mutatott meg a nagyvilágban. Akár egy csuklós autóbusz menetrendbe állításával is. Dippold Pál
76 busz
Az Ikarus az 1950-es évek végén kifejlesztette a 620-as típusát, ebből ezer kocsi került a FAÜ-höz, ahol ezeket is csuklósítani akarták, ám végül ez ott nem jött össze. Az első igazán komoly, nagy darabszámú, sorozatgyártásra alkalmas, nagyipari körülmények között és minőségben gyártott csuklós autóbusz 1964-ben jelent meg. Ez volt az Ikarus 180-as. Motorját a padló alatt helyezték el, ami végig egy síkot alkotott, nagy ablakai a korábbi típusokénál lényegesen jobb kilátást adtak az utasoknak. Ikarus 180 A továbbfejlődéshez, azaz a 200-as Ikarus kifejlesztéséhez sok minden kellett. Például a zajos és gyenge Csepel motorok helyett egy nyugat-német licenc alapján készült 192 lóerős Rába-Mann motorokat építettek bele a buszokba. A kissé art decós küllemű ötvenes évek béli Ikarusok után a korszerű formatervezéséért Finta László volt a felelős. A hatvanas évekre jellemző szögletes formavilágot építette össze a lágy vonalakkal. Nagy ablakfelületei a nagyközönségben előhívták új elnevezését: panorámabusz.
Sok meglepetésre persze nem kell számítani, hiszen a típus érkezéséről régóta tudni lehetett, a formai részletek és a műszaki adatok nagy része is napvilágot látott már. Az elsőtől az utolsó üléssorig alacsonypadlós kialakítású eCitaro G (a típusjelzést kiegészítő G betű a gyártó hagyományainak megfelelően a német gelenkbus, azaz csuklós busz szóból származik) karosszériája a dízelmotoros Citaro G-n alapszik, megerősített tetőkonstrukciója pedig az integrált teherviselő sínekkel ellátott, sűrített földgáz (CNG) üzemű Citaro G NGT változattal ápol szoros rokonságot. A 18 125 mm hosszú csuklós villanybusz három, illetve négyajtós kivitelben is rendelhető lesz. Az ajtók elhelyezése és az utastér kialakítása egyaránt megfelel a belsőégésű motorral szerelt Citaro G változatokénak. A szóló kivitelből már ismert megoldásokat felvonultató utastérben legfeljebb 146 személynek jut férőhely, a vevő által választott specifikációtól függően. Utasülésből maximum 45 darab helyezhető el a fedélzeten, a befogadóképesség ugyanakkor a villanybuszokra jellemző módon erősen függ a beépített akkumulátorok számától – a csúcsváltozatba épített, 12 egységből álló akkupakk esetén a busz maximális utaskapacitása 136 főre csökken a tengelyek korlátozott teherbírása miatt.
April 26, 2022, 11:54 pm